EN
Bevezetés
A füstgázok kéntelenítése (FGD) fontos eljárás az ipari folyamatokból származó kéntelenítések kezelésére, különösen szénüzemű erőműveknél. A FGD módszer a kénelnyelő módszer teljesítményére, a folyamat környezeti hatásaira és a működési gazdaságosságra is hatással van. Ez a cikk összehasonlítja a három fő FGD módszer hatékonyságát, előnyeit és korlátait: nedves, száraz és félig száraz.
Szén-dioxid-kibocsátás: szén-dioxid-kibocsátás
A legősibb módszer a nedves FGD, amelyben a füstgázból származó kéntartalmú dioxidot (SO2) alkáli szorbent-csöppentőbe szívják fel, általában egy permetezőtorony segítségével. Ez szintén nagyon hatékony, és a folyamat során a szennyező anyagok több mint 90% -át eltávolíthatja. A probléma az, hogy a szar folyékony hulladékot termel, amit valakinek tisztán el kell dobnia, különben hatalmas kolera előfordul. A nedves módszernek is van hátránya, mivel a kapcsolódó magasabb tőke- és működési költségek drágábbak, mivel nagyobb berendezésre van szüksége, és hulladékot termel.
Száraz füstgáz-szulfurmentesítés (DFGD)
A hulladék Termékek A nedves füstgáz kéntelenítése általában nehezen kezelhető, a száraz FGD eljárások (mész vagy mészkő porlasztva szárítás és keringető fluidágyas gázmosók) száraz hulladékterméket eredményeznek, amely könnyebb, mint az iszap s a nedves technológiától kezdve, amit el kell távolítani. Általánosabban beszélve, ezek a folyamatok rendszeresen alacsonyabb kapitális és működési költségekkel járnak, így nem hagynak vízifolyadék hulladékot - ami jelentős csökkentést eredményez az szükséges környezeti nyomában. Azonban általánosságban alacsonyabb a reagenshasznosítás hatékonysága, mint a nedves FGD-nél, és mivel a hulladék szárított, több részecsket adhatnak ki.
Nedves flue gáz szulfúrizálása Félnedves szulfúrizálás F a) Z ációs
A víz és a mészkő keverése és kiszedése a talajban, majd a száraz FGD-hez hasonlóan feldolgozás után nedves por keletkezik. Ez utóbbi a sorb-tartalom csökkentéséhez vezethet. N A szén-dioxid-kibocsátás és a melléktermékek hasznosításának lehetősége, a nedves FGD-hez kapcsolódóan alacsonyabb energiafogyasztás és csökkent pumpázási kötelezettség. De több felszerelésre lehet szüksége a melléktermékek kivonásához és újrahasználatához, valamint magasabb reagensellátási arányt igényelhet a nagy eltávolítási hatékonyság elérése érdekében.
Összehasonlító elemzés
Mert a hatékonyság és a eltávolítási képesség a két legfontosabb tényező, amikor összehasonlítjuk ezeket a három módszert. Általában a WFGD magasabb eltávolítási arányokat mutat, de ezzel problémás a hulladékgazdálkodás. Ezzel szemben a DFGD és a félig száraz FGD kompromisszumot jelent a hulladékkezelés és a hatékonyság között.
A fogyasztásuk környezeti hatását is figyelembe kell vennie. A folyékony hulladékok ártalmatlanítását is a WFGD irányítja, ami környezetvédelmi problémát jelenthet. A DFGD által termelt száraz hulladékok könnyebben kezelhetők, de részecskék kibocsátást okozhatnak.
Nem csak a gazdasági tényezők játszanak szerepet. A sorbe költségei N A technológia és a felhasználásuk esetében a költségkülönbségek a többi technológiához képest sokkal nagyobbak lehetnek, mind a kezdeti tőkeköltségek, mind a működési költségek tekintetében.
Alkalmazások és esettanulmányok
A FGD módszerek közül bármelyik az ipari alkalmazásoktól függ. A WFGD-t széles körben használják erőművekben a nagy eltávolítási hatékonyság miatt, míg a DFGD-t gyakran alkalmazzák olyan ipari alkalmazásokban, ahol alacsony kéntartalmú szént égetnek. A különböző FGD-folyamatok teljesítményét több esettanulmány is megmutatja, és minden sikeres végrehajtást a hulladékkezeléssel, hatékonysággal és költségekkel kapcsolatos akadályok jellemezik.
A jövőbeni tendenciák és fejlemények
A FGD technológiák fejlesztése folyamatosan zajlik, növekvő használatú sorbensek N -el és melléktermékek visszaállítása elsődleges célok. Az új technológiák optimalizálni fogják hatékonyabb, fenntarthatóbb FGD-t. A FGD technológia választása szintén jelentősen befolyásolja a szabályozási hatások, mind a környezeti szabályozások, mind a nemzetközi egyezmények további innovációra szorítanak ezen a területen.
Következtetés
A nedves, száraz vagy félig száraz FGD rendszer használatának döntése bonyolult lehet, és számos különböző tényezőtől függ, beleértve a felhasznált konkrét típusú tüzelőanyag kéntartalmát, valamint a villamosenergia-mű építéséhez akkor rendelkezésre álló technológiát, valamint az összes környezetvédelmi előírást. Bár mindkettő fontos előnyeit és egyedi kihívásait is nyújtja, ezek ismerete segíthet a közműveknek a működésük számára leginkább értelmes módszer alkalmazásában. Miközben a világ egyre inkább fenntartható kibocsátások felé halad, a szén-dioxid-kibocsátás is egyre tisztább és költséghatékonyabb technológiák felé halad.